Verena ápolónőként dolgozik a XX. század közepi Itáliában, ahol lelki traumán átesett gyermekek rehabilitációjára szakosodott. Fiatal kora ellenére meglehetős reputációra tett szert szakterületén, így az elszigetelt toszkánai várkastélyban lakó Klaus szobrászművészhez is eljut a híre. Klaus nemrég és tragikus hirtelenséggel veszítette el feleségét és fia, Jacob azóta egyetlen szót sem szólt, dacára a különböző módszerekkel próbálkozó nevelőnők minden igyekezetének. Verena tehát elszegődik Klaushoz és beköltözik az ódon kastélyba. Ahogy egyre azon próbálkozik, hogy lebontsa a Jacob által a külvilág felé épített falakat, munkaadójával is egyre belsőségesebb viszonyt alakít ki. Lassan világossá válik számára, hogy az özvegy férfi és fia ugyanattól a betegségtől szenved – képtelenek elengedni a szeretett asszonyt. Képes lesz-e a fiatal lány rávenni védenceit, hogy túllépjenek veszteségükön és nyugodni hagyják, aminek nyugodnia kell?